tizenötéves háború, hosszú háború, 1591. aug.–1606. nov. 11.: a Habsburg és az Oszmán birodalom háborúja Magyarország teljes meghódításáért. – A ~ 1591. VIII: Hasszán pasa boszniai beglerbég Sziszek (Zágráb vm.) környéki és →Erdődy Tamás gr. horvát bán (1583–95) boszniai portyázó, határvidéki harcaival kezdődött. – 1592. IV: Hasszán beglerbég elfoglalta Bihácsot (Bosznia), VII. 19: Petrinja (Zágráb vm.) mellett megverte Erdődy bán seregét. – 1593. IV. 12: a horvát-szlavón rendek zágrábi gyűlésén kiderült, hogy 1591 óta a tör. 26 várat foglalt el és 35.000 lakost hurcolt rabságba. – VI. 13: Hasszán pasa kb. 22.000 fős sereggel megkezdte Sziszek ostromát, VI. 22: a fölmentő had seregét szétszórták (egyesek innen számították a ~t). – VIII. elején III. Murád szultán (ur. 1574–95) hadat üzent (Habsburg) Rudolfnak (ur. 1572–1608). – VIII. 26: a Porta megparancsolta Báthori Zsigmond fejed-nek (ur. 1581–99, 1601–02), hogy csatlakozzon a királyi Mo. ellen vonuló tör. sereghez. – IX. 27: Szinán pasa nagyvezír seregével Eszéknél (Baranya vm.) átkelt a Dráván. Báthori fejed. törökellenes szöv-et ajánlva követet küldött Rudolfhoz, XIII. Kelemen p-hoz, I. (Tudor) Erzsébet ang. kirnőhöz (ur. 1558–1603), eredménytelenül. – X. 6: Szinán pasa elfoglalta Veszprémet. A vár sp. és ném. őrsége titkos kapun át megszökött, de a tör. észrevette és fölkoncolta őket. – X. 10: Ormándy Péter várkapitány föladta Palotát (Veszprém vm.), a kivonuló őrséget a tör. fölkoncolta, a megmenekült Ormándyt a haditörvényszék bebörtönözte. – X. 28: gr. Ferdinand Hardegg győri várkapitány a kir. csapatokkal megkezdte Székesfehérvár ostromát, XI. 3: →Pálffy Miklós br. katonái Pákozdnál (Fejér vm.) legyőzték a Székesfehérvár fölmentésére küldött törököket, a vár ostromát Hardegg mégis abbahagyta. – XI. 11: a kir. csapatok Romhánynál (Nógrád vm.) megverték a törököket. – XI. 21. →Balassi Bálint parancsnoklásával bevették Divényt (Nógrád vm.). – XI. 27: Füleket (Nógrád vm.) tör. őrsége 2 napi ostrom után föladta, XI–XII: a hadjáratban a Nógrád vm. Szécsényt, Bujákot, Kékkőt, Somoskőt, Hollókőt, a honti Drégelyt és Palánkot, a gömöri Ajnácskőt visszafoglalták. XIII. Kelemen p. diplomáciája →Keresztény Liga néven a sp. és osztr. Habsburgok, Toszkána nagyhg-e és Ferrara hg-e részvételével törökellenes szöv-et szervezett. – 1594. II. közepén Erdély a Portától való elszakadás és a kirsággal kötendő szöv. mellett döntött. – III. 10: Pálffy Miklós br. Nógrád várát, III. 22: Zrínyi György gr. Berzencét, III. 24: Csurgót, III. 26. u. Babócsát (mind Somogy vm.) visszafoglalta a töröktől. – IV: Palatics György lugosi bán a hódoltsági délszlávokból szervezett csapatokat a tör. ellen. – V. 1: Tura (Pest vm.) mellett Hasszán budai pasa seregét a Forgách Simon br. vezette nemesi hadak szétverték. – V. 4–VI. 29: (Habsburg) Mátyás főhg. a 35.000 fős kir. sereggel eredménytelenül ostromolta Esztergom várát (amit a tör. sereg jövetele hírére abbahagytak). – V. 12: a tordai ogy-en elhatározták, hogy Erdély csak akkor szakít a Portával, ha Buda ismét m. birtok lesz. – V. 30: Esztergom ostrománál V. 19: megsebesült és sebeibe belehalt Balassi Bálint költő. – VI. 11: a gyulafehérvári ogy. a fejed. fenyegetésére sem volt hajlandó (biztosíték nélkül) a Portával szembefordulni (ezt VII. 1: és 11: is megerősítette). – VII. 13: Szinán pasa elfoglalta Tatát. – VII. 15: serege Győr vára alá érkezett, amelyet gr. Hardegg parancsnok kb. 6000 fős, többségében ném. és ol. őrsége védett. Szinán nagyvezír fia, Mehmed pasa (v. budai beglerbég), elfoglalta Szentmártont (Pannonhalma, Győr vm.). – Nyáron a Husztnál (Máramaros vm.) betört tatár sereg Debrecen, Kecskemét, Győr vidékéig pusztított. – VII. végén Báthori Zsigmond lemondott a fejedségről, amit unokaöccsére, Báthori Boldizsárra ruházott, de VIII. 8: visszavette. – VIII. elején Miksa főhg., a szlavóniai sereg parancsnoka visszafoglalta Petrinját és Sziszeket. – VIII. 17: Kolozsvárt az ogy. megszavazta a Portától való elszakadást, de nem iktatta törv-be. – VIII. 28: Báthori Zsigmond elfogatta az ellenzéki erdélyi urakat, 10 főt kivégeztetett, a többiektől elvette vagyonukat. – VIII. 29: a tör. Győr elleni rohama elől Mátyás főhg. a fölmentő sereggel visszavonult. Szinán 2 és fél havi ostroma után IX. 29: Hardegg gr. feladta Győr várát; ezért a haditörvényszék halálra ítélte (Bécsben 1595. VI. 16: lefejezték). IX: a boszniai pasa bevette Petrinját és Sziszeket. – X. 5: Báthori Zsigmond fejed., (Vitéz) Mihály havasalföldi (1593–1601) és Áron Tiranul moldvai vajda (1592–95) csatlakozott a Keresztény Ligához. Szinán nagyvezír abbahagyta Komárom ostromát, mert X. 7–24: több mint 8000 tör. pusztult el tífuszban. – X. 11: Karl Mansfeld gr. lett a m. sereg főparancsnoka (Mátyás főhg. névleges fővezér maradt). – X. 20. k. Mehmed beglerbég elfoglalta Pápát, Áron vajda erdélyi segítséggel kiverte a törököt Moldvából. XIII. Kelemen p. 10.000 zsoldost küldött segítségül a mo-i hadszíntérre. – 1595. I. 28: Báthori Zsigmond fejed. és Rudolf kir. különbéke kizárásával szöv-et kötött, melybe Moldvát és Havasalföldet is bevonták. (E szerint Báthori Erdélyben és a Partiumban kir. hűbéresként uralkodhat, férfiágának kihaltával fejedsége visszaszáll a koronára; fejedelmi rangot, a fenséges címet viselhet, s Habsburg Mária Krisztinát kapta feleségül, valamint ígéretet egymás kölcsönös segítésére a tör. ellen). – IV. 16: az erdélyi ogy. a Portától való elszakadást törv-be foglalta, a Rudolffal kötött szerződést ratifikálta; kimondta a r. k., a lutheránus, a kálvinista és az unitárius vallás szabadságát, bizonyos helyekre megengedte a jezsuiták betelepítését; a városokban élő nemesek is háborús terheket viseljenek; a székely nemesek ne adhassák magukat jobbágyságra; jóváhagyta az ellenzék 1594: történt kiirtását. – V. 20: szerződésben Mihály vajda elismerte Báthorit hűbérurának; a fejed. katonai segítséget ígért. Báthori Jászvásárt elfogatta a törökkel egyezkedő Áron moldvai vajdát, helyébe Stefan Rázvánt ültette, aki VI. 3: hűbérurának ismerte el Báthorit. – VI. 29: kb. 60–80.000 fős kir. sereg gr. Karl Mansfeld generális fővezérsége alatt Komáromnál átkelt a Duna jobb partjára; VII. 1: Esztergomot körülzárva megkezdte a vár ostromát. – VIII. 4: szétverte az Esztergom fölmentésére érkezett Hasszán budai pasa seregét. Mansfeld VIII: vérhasban meghalt, Mátyás főhg. vette át a fővezérséget. – VIII. 18: a Borbély György vezette erdélyi csapatok bevették Lippát (Temes vm.); VIII. 23: Szinán nagyvezír elfoglalta Bukarestet. – IX. 3: Esztergomot Kara Ali bég föladta a kir. seregnek. IX: visszavették a töröktől Visegrádot, Vácot és Zsámbékot. – IX. 15: a feketehalmi (Brassó szék) ogy. biztosította annak a kb. 25.000 hadbaszállt közszékelynek a szabadságot, akik részt vesznek a törökellenes hadjáratban. – X. 17: Miksa főhg. serege Miskolc felől érkezve átkelt a Tiszán és körülzárta Szolnokot, de XI. elején a vár ostromát abbahagyta. – X. 18: az erdélyi és havasalföldi csapatok háromnapos ostrom után elfoglalták a töröktől Tergovistyét (Havasalföld). – X. 22: a Borbély György vez. erdélyi csapatok elfoglalták Jenő várát (Zaránd vm.), X. 29: a havasalföldi csapatokkal együtt Gyurgyevónál megverték Szinán nagyvezír hadát, XI: visszavívták Aradot, Világost és még 10 erődített helyet a temesvári vilajetben. – XI–XII: Pálffy Miklós br. esztergomi kapitány Buda környéke m. lakosságát Esztergom és (Érsek)Újvár környékére telepítette. – XII. 13: a gyulafehérvári ogy. visszavonta a székely jobbágyoknak IX. 15: ogy-en megadott szabadságot. – 1596. I–II: a közszékelyek a jobbágyság visszaállítása elleni fegyveres védekezését a →Bocskai István (1557–1606) vezette erdélyi nemesség a „véres farsang” tömeges kivégzéseivel leverte; ezután megkezdődött a székelyek csoportos kivándorlása Moldvába és Havasalföldre. – Tavasszal a tatárok elpusztították a Maros–Körös közének falvait. Sikertelen ostrom után, V. 11: Lippa (Arad vm.) alól a tör., VI. 10: Temesvár alól Báthori Zsigmond elvonult. – IX. 3: Miksa főhg. 2 heti ostrom után bevette Hatvant, a lakosság nagy részét megölték, a sereg visszavonult Vácra. III. Mehmed szultán (ur. 1595–1603) seregével Eger alá érkezett, melynek őrsége Nyáry Pál kapitány és a főtisztek ellenére föladta a várat, amit Miksa főhg. seregével tétlenül szemlélt. – X. 26–28: Miksa főhg. és Báthori Zsigmond katonái háromnapos harc után – a ~ legnagyobb ütközetében – csatát vesztettek Mezőkeresztesnél (Borsod vm.), mivel a megszaladt tör. üldözése helyett a zsodosok az elhagyott tábort kezdték fosztogatni, a visszacsapó törökök szétverték őket. Ekkor a tör. sereg csak Szabolcs vm-ben 106 falut dúlt föl, és kb. 10.000 rabot hajtott el. X. végére a törökök megszervezték 3. mo-i vilajetüket, az egri beglerbéggel. – 1597. III. 21: Pálffy Miklós br. visszavívta Tatát. V. 1: Báthori Zsigmond visszaállította a gyulafehérvári r.k. ppséget (→Náprági Demeter). – VIII. 20: a kir. hadak visszafoglalták Pápát (az ostromkor tífuszjárvány tört ki). Győr várának IX. 9: megkezdett ostromát X. 3:  eredmény nélkül abbahagyták. – IX. 12: a tör. újra elfoglalta Tatát. – X. 6: Pálffy Miklós br. megfutamította a Nógrádot ostromló tör. hadat. – X. 17–27: Temesvár eredménytelen ostroma után a Jósika István vezette erdélyi csapatok elvonultak. A tatárok 2x pusztították végig Pest vm-t, átmenetileg csak a 3 khász város (Cegléd, Kecskemét és Nagykőrös) maradt lakott hely. – XII. 23: Báthori Zsigmond és Rudolf kir. titokban megegyezett (Erdélyért a kir. Oppeln és Ratibor sziléziai hgségeket s évjáradékot ígért). – 1598. III. 23: a gyulafehérvári ogy. tudomásul vette Báthori Zsigmond lemondását és Erdély átadását. – III. 29: a Pálffy Miklós br. és Adolf Schwarzenberg br. vezérelte cs. és kir. csapatok visszavívták Győrt. – IV. 8: az erdélyi ogy. fölesküdött Rudolf kir. hűségére. – IV. 18: Báthoriné Mária Krisztina Rudolf utasítására átvette Erdély kormányzását, amit V. 1: Miksa főhg-nek kellett átadnia, Giorgo Basta tábornok kassai főkapitányt adta mellé. – VI. 9: Mihály vajda hűséget esküdött Rudolfnak. – VII. 6: Bárczy András karánsebesi bán az erdélyi csapatokkal Lugosnál szétverte Szulejmán temesvári pasa csapatait. – VII–VIII: a cs. és kir. csapatok visszavették Tatát, Gesztest (Komárom vm.), Veszprémet, Palotát és Nagyvázsonyt (Veszprém vm.), ezekkel a dunántúli végvárrendszert kiegészítették. – VIII. 21: Báthori Zsigmond Oppelnből (Szilézia) váratlanul visszatért Kolozsvárra; a szászsebesi ogy. VIII. 22: visszafogadta fejed-nek, VIII. 28: Tordán választási föltételeket fogadtattak el vele. – IX. 15. k. Szaturdzsi Mehmed pasa, kb. 50.000 fővel megindult Erdély ellen, IX. 18: a dévai ogy. békét kérő küldöttséget küldött hozzá. A tör. elfoglalta Csanádot, Nagylakot és Aradot, X. 3– XI. 3: eredménytelenül ostromolta Váradot, X. 5– XI. 3: a kir. sereg Budát. – A tör. és a ném. sereg dúlásai miatt 1598: a kir. Mo-on 160.000 adózó portából 66.000 maradt; 1598–99: országos marhavész is pusztított. – 1599. II: a Szeged környékén telelő tatár hadak Pestnél átkeltek a Dunán, dunántúli pusztításuk s felvidéki portyázásuk után Sajóvámosnál (Borsod vm.) legyőzték a kir. csapatokat. – III. 21: a medgyesi ogy-en Báthori Zsigmond ismét lemondott a fejedségről, a rendek III. 29: somlyai Báthori András bíb-t választották fejed-mé (ur. III. 29–XI. 3.). – IV. 6: Báthori Zsigmond és Rudolf újabb egyezkedése után – V. 7: Rudolf kir. közölte Báthori Andrással, hogy nem adja át neki Erdélyt. – V. 9: Pálffy Miklós br. meglepetésszerűen elfoglalta Székesfehérvár városát, de a várat nem tudta bevenni. – V: Báthori bíb. békeköveteket küldött a Portára és a hódoltsági tör. parancsnokokhoz. VI. közepén Báthori Zsigmond Erdélyből Lengyo-ba távozott. – VI. 20: Pálffy Miklós br. fölfogadott hajdúi és naszádosai Tolna melletti rajtaütéssel hatalmas zsákmányt szereztek és többezer törököt megöltek. – VI. 26: Mihály vajda Tergovistyén hűséget fogadott Báthori András fejed-nek. – VI. végén a hajdúk átkeltek a Dráván, elfoglalták Valpót (Verőce vm.), fölgyújtották az eszéki hidat. – VIII. elején a Buda melletti Felhévizen a hajdúk elfogták és Bécsbe küldték Szulejmán budai pasát. A Porta Erdély régi státusának visszaállításáért Lippát és Jenőt követelte. – VIII. 21: p. követ érkezett Gyulafehérvárra, hogy Báthori Andrást megtartsa a törökellenes táborban. – IX. 23: a bíb. fejed. hűtlenség vádjával megidézte Bocskai István volt váradi kapitányt, aki megmaradt Rudolf hűségében. – X. 4: a prágai Udvari Tanács pénzsegélyt ígért az Erdély megtámadására készülő Mihály vajdának, aki az elégedetlen székelyek között a szabadság ígéretével toboroztatott Báthori András ellen. – Báthori X. 21: ált. hadfölkelést hirdetett. – X. 28: Mihály vajda Sellenberknél (Szeben szék) legyőzte Báthori András hadait (36.000 fős seregének 1/3-a székelyekből állt). X: a hajdúk Szendrőnél (Borsod vm.) szétverték a törököket, nagy zsákmányt ejtettek. – X. 31: Mihály vajda bevonult Gyulafehérvárra. – XI. 3: Báthori András fejed-et menekülés közben Csíkszentdomokosnál egy székely agyonverte. Rudolf kir. nevében Mihály vajda visszaadta a kézdiszéki közszékelyek szabadságjogait (XI. 28: az udvarhelyszékiekét, 1600. III. 7: a csík-, gyergyó- és kászonszékiekét), XI. 20: Gyulafehérvárt mint Rudolf erdélyi helytartója ogy-t tartott. – XI. 26: Rudolf fölszólította a bihari birtokaira visszavonult Bocskai Istvánt, hogy Erdélyben képviselje érdekeit. – Becslés szerint 1600: Mo. lakossága kb. 3.100.000 fő (a királyi Mo. kb. 115.000 km² kb. 1.500.000 lakossal, ebből Horvát-Szlavóno. kb. 25.000 km² kb. 300.000 lakossal; az Erdélyi Fejedség kb. 85–90.000 km² kb. 750.000 lakossal; a török hódoltság kb. 110–120.000 km² kb. 8–900.000 lakossal) – 1600. II. 9: Báthori Zsigmond lemondásait semmisnek mondva, a maga hűségére hívta Erdély rendjeit. Mihály vajda visszautasította Rudolf kir. Erdélyt átvenni kívánó küldötteit, IV. elején leváltotta kancellárát, Náprági Demeter pp-öt, aki száműzöttként Mo-ra menekült. – V: Mihály vajda megtámadta Moldvát, Chozimnál legyőzte Movila Jeremiás moldvai vajda (1595–1600, 1600–06) seregét, fiát, Petraskut hagyta Moldvában helytartónak. E hadjárat alatt Mihály vajda fővezére, Székely Mózes (1550 k.–1603) Lengyelo-ban megállapodott Báthori Zsigmonddal visszatérésében. Pápán a vár kb. 1500 fr. zsoldosa a fizetetlenség miatt föllázadt; Maróthy Mihály várkapitányt s a vele tartó m-okat bebörtönözve, 100.000 aranyért fölajánlották a várat a törököknek; az átadást a fölvonult kir. sereg megakadályozta. – VIII. 9: a föllázadt zsoldosok kitörtek a kir. csapatok ostromgyűrűjéből; egy részük tör. zsoldba állt. – VIII. végén Ibrahim nagyvezír Babócsa (Somogy vm.), Kiskomárom (Zala vm.) után VIII–X. 20: ostrommal bevette Kanizsa (Zala vm.) várát, ennek közp-jával megszervezte a 4. mo-i vilajetet. (A várat föladó Georg Paradeiser kapitányt haditörvényszéki ítélet után Bécsben 1601. X. 19: lefejezték.) – IX. 2: a Tordára gyűlt nemesek fölkelésre szólították Erdélyt Mihály vajda ellen, vezérük Csáky István. – IX. 10: a nemesek hívására gr. Giorgio Basta (1550–1607) kassai főkapitány 6000 zsoldossal bevonult Erdélybe. – IX. közepén egy lengy. sereg Zamoyski kancellár vezetésével betört Moldvába; Báthori megbízásából Székely Mózes Erdélybe indult Lengyo-ból Mihály vajda ellen. – IX. 18: az egyesült erdélyi és kir. seregek Miriszlónál (Alsó-Fehér vm.) legyőzték Mihály vajda csapatait. – IX. 20: Basta bevonult Gyulafehérvárra. – X. 5: a nemesek távozásra szólították föl Mihály vajdát, aki 2 napon belül megkezdte az elvonulást. – X. 7: Székely Mózes 7000 emberrel csatlakozott a nemesek tordai táborához. – A lengy. sereg X. 15: a Szeret folyó mellett legyőzte Mihály vajda moldvai seregét (fia, Petrasku Erdélybe menekült), X. 20: Ploesti mellett a vajda csapatát, Mihály Bécsbe, majd Prágába menekült. – XI. 25: Lécfalván (Háromszék) az ogy. a közszékelyeket ismét jobbágysorba vetette; Bocskai Istvánt Báthori-pártisága miatt, birtokait elkobozva, a fejedségből száműzte. Mo-on és Erdélyben pestis pusztított, a mo-i urak ellen, hogy vagyonukat megszerezzék a Felvidéken sorozatos hűtlenségi pereket indítottak. – 1601. II: Mihály vajda Bécsből Báthori Zsigmond ellen szervezkedett, aki III. 24: Moldván át visszatért Erdélybe. IV. 3: Kolozsvárt ismét fejed-mé választották; hívei elfogatták Mihály vajda embereit; néhányat meggyilkoltak. – VIII. 3: Mihály vajda és Basta egyesítetett erői Goroszlónál (Szilágy vm.) csatát nyertek, Báthori Moldvába, Székely Mózes a törökhöz menekült. – VIII. 19: Basta megölette Mihály vajdát, rémuralma elől az erdélyi nemesség egy csoportja a hódoltságba menekült. – IX. 6: Brassó kaput nyitott a visszatért Báthori fejed. előtt. – IX. 9–20: a kir. sereg visszafoglalta Székesfehérvárt. – IX. 10–XI. 17: Habsburg Ferdinánd főhg. kb. 28.000 fővel eredménytelenül ostromolta Kanizsa várát. – X. 2: Báthori átvette az erdélyi fejedségét megerősítő szultáni athnámét. – X. 9–24: csatasorozat végén Sárrét (Fejér vm.) mellett a kir. sereg szétverte Hasszán nagyvezír hadát. – XI. 1: Nagydemeternél (Beszterce szék) Rákóczi Lajos, Basta kapitánya, hajdúival szétverte Székely Mózes hadát. – XII. 31: Báthori fejed. biztosította a közszékelyek szabadságát és visszaállította a székek önkormányzatát. – 1602. I. 20: Rudolf kinevezte Basta generálist az Erdélyben összevont cs. hadak főparancsnokának. – II. 2–24: Basta a Báthorinak hódolt Besztercét ostrommal bevette. – III. 2: Rudolf kir. Basta közvetítésével Oppelnt, Ratibort és évjáradékot ajánlott Erdély átadásáért. – IV: Hasszán nagyvezír eredménytelenül ostromolta Simontornyát (Tolna vm.). Rudolf a Prágába rendelt Bocskai Istvánt internálta, s csak az év végén engedte haza. – V. elején Budánál egy hajdú csapat elfogta Ali pasát, Kanizsa volt parancsnokát. – V. végén gr. Hermann Rossworm generális lett a mo-i hadak fővezére. – VII. 2: a Báthori seregét vezető Székely Mózest Tövisnél (Alsó-Fehér vm.) Basta hada legyőzte. – VII. 26: Báthori Zsigmond végleg távozott Erdélyből (ezután Cseho-ban élt, Rudolf kegydíjából). – VII. 12–29: Hasszán nagyvezír 70.000 fővel ostrommal bevette Székesfehérvárt. (A várat az olasz gr. Giovanni Isolano ezr. 500 ném. és 300 m. katonával védte; a fogságba került Wathay Ferenc m. csapatparancsnokot 1606: váltották ki.) – X. elején Mátyás főhg. és Rossworm gr. kb. 20–25.000 fővel a Margitsziget fölött erődített tábort és hajóhidat épített, X. 6: elfoglalta Pestet, Buda ostromát XI. 9: abbahagyta. – X. 14–XI. 3: Hasszán nagyvezír 20.000 fővel eredménytelenül próbálta bevenni Pestet. Ősszel Basta generális megsarcolta az erdélyi városokat (Brassó 80.000, Kolozsvár 70.000 Ft-ot fizetett). – XII. 10: a gyulafehérvári ogy. a katonai rablások megakadályozására pénzt és élelmiszert ajánlott Bastának, bár a rossz termés és az állandó háború miatti éhínség következtében a városokban makkból sütött kenyeret, néhol állítólag emberhúst ettek, a Székelyföldön emberek vonták az ekét (ez volt a „Basta szekere”); pestisjárvány dúlt (pl. Segesvárt 2000-en haltak meg; a városokban a holttestek az utcán hevertek). A kir. kincstár átlag 50 havi zsolddal tartozott a végvári katonaságnak. A szalvatoriánus és mariánus ferenceseknek Mo. egész ter-én együttesen 32 tagja volt 8 rendházban: Szakolcán, Gyöngyösön, (Jász)Berényben és (Csík)Somlyón, ill. Pozsonyban, Nagyszombatban, Sopronban és Varasdon. – 1603. I. 15: a gyulafehérvári ogy-en Rudolf kir. biztosai bejelentették: átvették Erdély kormányzását; Erdély törv-eire nem esküsznek, nem ismerik el az ogy. törv-hozási jogát; a rendek hűséget esküdtek a kir-nak. VIII. Kelemen p. fölszólította Rudolfot, állítsa helyre Erdélyben a r.k. vallás egyeduralmát. – II. 28: a kolozsvári ogy. követsége kérte Rudolftól a vallásszabadság kimondását, Erdély jogainak megerősítését, a hivatalokban m-ok alkalmazását és Miksa főhg. kormányzói kinevezését. – III. 10: Illésházy István gr-ot (1540–1609) hűtlenség hamis vádjával fej- és jószágvesztésre ítélték (Lengyelo-ba menekült). – Tavasszal Székely Mózes szultáni athnámét kapott az erdélyi fejedségre, Bektás pasa temesvári beglerbég támogatásával, IV. elején Karánsebest és Lugost (Temes vm.) bevette, V. elején D-Erdélyben tábori ogy-en kikiáltották fejed-mé (ur. V. 4. k.–VII. 17.). – V. 9: Gyulafehérvár megnyitotta kapuit; a jezsuitákat elkergették, tp-ukat és ktorukat földúlták. – V. végén Basta erdélyi főparancsnok csapataival visszahúzódott a Partiumba; Radu havasalföldi vajda (1602–11) katonákat küldött Bastának. – VI. 8: Kolozsvár kaput nyitott Székely Mózesnek, VII-ig Segesvár kivételével a többi város is meghódolt. – VII. 17: Radu Brassó mellett tönkreverte Székely Mózes fejed. főként nemesekből álló seregét. – IX. 5: a dévai ogy-en a biztosok Erdély pusztulásáért a rendeket okolták, Basta kimondta: a nemességnek vagyona negyedét pénzen kell megváltania; a Székely Mózes mellett elesettek és a dévai ogy-ről távolmaradottak vagyonát hűtlenség címén lefoglalta; a hűtlennek nyilvánított városokban csak a r.k. vallást engedélyezte, önkormányzatukat eltörölte s több tízezer Ft sarcot fizettetett velük; IX. 14: a cs. biztosokkal együtt javasolta Rudolfnak: Erdélyt betelepítéssel és kedvezményekkel németesítse el. Vagyonuk megszerzéséért – hűtlenség vádjával – nemesek és polgárok tucatjait végeztette ki; rémuralmának eredénye az 1608-ig elhúzódó éhínség. – IX. 17–XI. 10: a Rossworm vezette kir. sereg eredménytelenül ostromolta Budát, XI. 20: visszafoglalta Hatvant. – A tör-ök a perzsa háború (1603–12) kétfrontos csatározásai miatt (X. 21: Abbász perzsa sah visszavívta a törököktől Tebrizt, a tör-ök 1604: ezen a fronton 5 tart-t vesztettek) I. Ahmed (ur. 1603–17) a mo-i háborút mielőbb befejezni kívánta. – 1604. I. 6: gr. Belgiojoso kassai főkapitány a kassai Szt Erzsébet-tp-ot elvette a lutheránusoktól és a kat-oknak adta. – I. 12: a medgyesi ogy-en közölték a kir. rendeletet: minden „nemzetnek” 2–2 követet kell küldenie a pozsonyi ogy-re. – I. 20: Rudolf polg. biztosokból kormányzótanácsot állított Erdély élére, részletesen szabályozta teendőiket. – I. 25: a kolozsvári ogy-en a rendek hálát adtak Bastának, hogy megkegyelmezett nekik, a dévai ogy-en megjelentek javaik negyedét, a meg nem jelentek felét tartoztak pénzben megváltani. – II. 12: Basta az ogy-en lázadással vádolt és elfogott urakból 3-at és egy hajdúkapitányt ítélet nélkül fölakasztatott, többen pénzért megválthatták életüket. 965.000 Ft sarcot fizettetett Brassóval és a Barcaság szász polgáraival. – III. elején Bocskai István a Porta hozzájárulását kérte az erdélyi fejedség megszerzéséhez, amit IV. 1: megkapott. – IV. 7. Basta Erdély kirablása után az Esztergom körüli sereg főparancsnoka lett. – VI. 5: Nagybányán az erdélyi  ogy. a fizetetlen cs–kir. zsoldosok kielégítéséről tárgyalt. – VI: a hódoltságban bujdosó erdélyiek szultáni athnámét kaptak: választott fejed-üket a tör. katonákkal fogja segíteni a kir. ellen. – VII. 2: Rudolf 2 kivétellel visszaadta Bocskai birtokait, akinek VIII: a Porta hozzájárulásával Bethlen Gábor (1580–1629) fölajánlotta az erdélyi fejedséget. – IX. elején kielégítésük után a cs. zsoldosok kivonultak Erdélyből. – IX. 5: Pestet a ném. zsoldosok ellenállás nélkül átadták a törököknek, IX. elején Vácot és Hatvant is. – IX. 14: Temesvár mellett a kir. hajdúk szétverték a bujdosók egyik csapatát, akik azt az álhírt terjesztették, hogy Bocskai és Bethlen levelezése a kir. hajdúk kezébe került. – IX. 19–X. 13: a nagyvezír eredménytelenül ostromolta Esztergomot. – IX. 28: Bocskait gr. Belgiojoso kassai főkapitány magához rendelte, aki IX. 29: követeket küldött a hajdúkapitányokhoz, hogy megnyerje őket. – X. 2: Ciprian Concini váradi alkapitány elfoglalta Bocskai várát, Szentjobbot (Bihar vm.), de X. 3–5: Kerekitől (Bihar vm.) elkergették (ettől számítható Bocskai szabharca). – X. 10: Lőcse polgárai elűzték Pethe Márton kir. helytartót és katonáit, akik a lutheránus tp-ot a kat-oknak akarták adni. – X. 14: Belgiojoso gr. csapataival megindult Bocskai ellen, seregének 5 hajdúkapitánya ,,az körösztínsígnek, az mi országunknak s ídes hazánknak” megoltalmazására Bocskaihoz pártolt, akinek csapata X. 15: Pezzen ezr-nek Álmosd és Diószeg közt menetelő hadoszlopát szétverte, Belgiojoso serege maradványával Várad várába menekült. – X. 16: Bocskai bevonult Debrecenbe. Bártfa, Eperjes, Kassa, Kisszeben és Lőcse sz. kir. városok tanácsa elhatározta, hogy prot. vallásgyakorlatát erővel is megvédi. – X. 23: Belgiojoso gr. csapataival, mivel Kassa nem engedte be, „alig 50 emberrel bírt Szepesvárba eljutni”. X: Bocskaihoz pártolt Szendrő, Putnok és Krasznahorka őrsége, X. 29: Kálló (az első kir. vár, kapitánya: Káthay Mihály), X. 30: Kassa. – X. 31: Lippai Balázs és Németi Balázs hajdúkapitányok kiáltványban szólították föl a bányavárosokat a csatlakozásra, melyek az →ötvárossal együtt  XI: elején Bocskai mellé álltak; a Garamig portyázó hajdúcsapatok szökött jobbágyokkal gyarapodtak. – XI. 11: Bocskai bevonult Kassára, mely főhadiszállása, majd székhelye. – XI. 12: a felső-mo-i rendek kassai gyűlése pénzt és katonát szavazott meg a háború folytatására. – XI. 20: Bocskai átvette a Porta által küldött erdélyi fejed. jelvényeket. – XI. 17: Osgyánnál (Gömör vm.), XI. 25–28: Edelénynél (Borsod vm.) Basta kir. serege megverte Bocskai hajdúcsapatát. XII. 3–6: Kassa sikertelen ostroma után téli szállásra Eperjesre vonult. XII. 12: Bocskai szabharcához való csatlakozásra hívta Erdély rendjeit. – 1605. I. 5: a pozsonyi ogy-en csak 5 vm. és az alsó-mo-i városok követei jelentek meg. – I. 6: Bocskai (Bastával való titkos levelezés vádjával) kivégeztette Lippai Balázs hajdúkapitányt, I. 22: erdélyi csapatainak fővezére, Gyulaffy László elfoglalta Szatmár várát. – II. elején Bocskai szövetkezett Movila Jeremiás moldvai vajdával, aki katonákat küldött erdélyi harcaihoz. – II. 16: kiáltványban biztosította a közszékelyek szabadságát. – II. 21: Marosszeredán (Maros szék), a vm. nemesek és a székelyek fejedelmükké választották. A hajdúsereg főkapitánya Rhédei Ferenc, a vm. hadakat is magában foglaló teljes seregé Homonnai Drugeth Bálint. A száműzetésből hazatért Illésházy István csatlakozott Bocskaihoz. – II–III: Basta ellentámadása összeomlott, Bocskai hadai Érsekújvár–Léva vonaláig birtokolták a Felvidéket. – III. elején a fölkelt m. rendek kiáltványa tudatta Eu. nemeseivel, hogy Rudolf cs–kir. törvénytelen és zsarnoki uralma kényszerítette fölkelésre őket. – IV. 7. Basta kb. 10.000 fős seregével Eperjesről Pozsonyba vonult. – IV. 20: Szerencsen a fölkelt rendek ogy-e Bocskait Mo. fejed-évé választotta. – V. 5: Nagyszombat (Pozsony vm.) kaput nyitott Bocskai serege előtt, mely Pozsonynál átkelt a Dunántúlra, V. végéig a Muraközig hódoltatták a vidéket. – V. 8: a (maros)vásárhelyi, majd a kelementelki (Maros szék) ogy. a kir-párti szászok ellen katonákat küldött. A hajdúk Alsó-Au-ban, Morvao-ban és Sziléziában portyáztak. – VI. 4: Rudolf katonai segítséget kérő követei Spo-ból, a Vatikánból, a Ném. Birod-ból és Angliából eredmény nélkül tértek vissza, a kir. tárgyaló biztosokat küldött Bocskaihoz. – VI. 6 –28: Németi Gergely hajdúi eredménytelenül ostromolták Sopront, de Basta csapatai elűzték őket, sőt megszállták a Dunántúl Ny-i szegélyét is. – VII. 19: Kassán Bocskai fejed. átadta békeföltételeit a kir. biztosainak. – VII. 25: meghalt ecsedi Báthori István országbíró, a birtokait öröklő somlyai Báthori Gábor egyesítette a két Báthori-ág roppant vagyonát. – VIII. 5: Tergovistyén Bocskai megbízottai szövetséget kötöttek Radul havasalföldi vajdával. – VIII. 29–X. 17: Homonnai Drugeth Bálint m. és tör. hadakkal (Érsek)Újvárt ostrommal bevette, az ostromlottakkal együtt megakadályozta, hogy oda a tör. szövetséges csapat is bevonulhasson. – IX. 9: Segesvár elfoglalásával a szászok ellenállását megtörték, Erdély Bocskainak hódolt, IX. 14: a medgyesi ogy-en beiktatták a fejed. székbe. – X. 3: a Bocskait segítő tör. had elfoglalta Esztergomot. – X: gr. Johann Tilly cs. ezr. elfoglalta Körmendet és Szombathelyt (Vas vm.). Németi Gergely, Bocskai hadvezére Szigetvár környékére vonult vissza. – XI. 11: Lalla Mehmed nagyvezír Pesten, a szultán nevében Mo. kir-ának címezve kir. koronát adott Bocskainak, aki azt ajándékul, nem felségjelvényként fogadta el. – XI. 24: a fölkelt rendek ogy-e Korponáról (Hont vm.) a béketárgyalásra megbízottakat küldött Bécsbe. – XII. 12: Bocskai fejed. nemesítette és Dorog, Hadház, Kálló, Nánás, Sima, Vámospércs és Vid ter-én (Szabolcs vm.) letelepítette 9254 gyalogos hajdúját. – 1606. I. 9: a Bécsben kezdett béketárgyalásokon a kir-t Forgách Ferenc nyitrai pp. képviselte; I. 15–VII. 24. közötti fegyverszünetben állapodtak meg. Ez év elején Verancsics Faustus csanádi pp. jelentése szerint Mo-ban legföljebb 300 kat. pap és szerz. élt, többségük Horváto-ban. – II. 9: a béketárgyalásokon megegyeztek a föltételekben. – III. 22: több mint egyéves körülzárás után a cs. őrség föladta Tokaj várát. – IV. 24: a kassai ogy-en módosították a megegyezés szövegét, V. 20: Mátyás főhg. a kat. egyh. romlását jelentő kassai ogy. kívánságra hivatkozva, III. (Habsburg) Fülöp (ur. 1598–1621) sp. kir-tól katonákat, a p-tól pénzsegélyt kért, eredménytelenül. – VI. 7: Rákóczi Zsigmond, Bocskai erdélyi kormányzója fölszámolta az elégedetlen székelyek mozgalmát. – VI. 7– VII. 23: Bécsben Illésházy István br. és Rudolf kir. biztosai megegyeztek (→bécsi béke). – VII. 29: Mátyás főhg. a prágai nunciushoz írt levelében a kat. egyházra sérelmes békéért a felelősséget – segítségük elmaradása miatt – a p-ra és a sp. kir-ra hárította. – VIII. 6: Rudolf Prágában, VIII. 17: Bocskai Kassán megerősítette a bécsi békét, IX. 2: Szoboszlóra (Szabolcs vm.) telepítette Halasi Fekete Péter kapitány és 7 százados lovas hajdúit. – IX. 24: Rudolf kir. büntetlenséget biztosított a fölkelésben résztvetteknek; kinyilvánította, hogy Erdély és a Partium Bocskai férfiágának kihaltával sem szállnak vissza a koronára, hogy Bocskai és törv-es fiutódai birtokolhatják Bereg, Szatmár, Szabolcs és Ugocsa vm-ket, Kálló, Szatmár és Tokaj várát minden tartozékával (Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokkal). – X. 29–XI. 11: Zsitvatorokban (Komárom vm.) Illésházy István br. (Bocskai), Ernst Molart (Rudolf), Ali budai pasa (I. Ahmed szultán megbízottjai) 20 évre szóló békeszerződést írtak alá (→zsitvatoroki béke), mely a tényleges viszonyokat szabályozva, nyugalmat előlegezve lezárta a ~t. – XI. 22: Várad várát a cs. őrség föladta Bocskai megbízottainak. – XII. 23: Bocskai a kassai ogy-en megerősítette annak határozatait: a vallásgyakorlat a falvakban is szabad, törölték ,,a katolikus vallás sérelme nélkül” megkötést; a nádort régi jogaival válasszák; a jezsuiták nem tartózkodhatnak az országban; a tisztségeket a nádor a magyar tanáccsal egyetértésben ossza; a Dunántúlon sem lehetnek ném. parancsnokok; Bocskai birtokadományait az ogy. vizsgálja fölül; Mo. és Erdély között örökös szövetség jöjjön létre; Erdély küldjön követeket a mo-i ogy-re. – XII. 17: Bocskai végrendeletében az idegen kir-lyal szemben az erdélyi nemz. fejedség fönntartását ajánlotta; a fejedségben utódának Homonnai Drugeth Bálintot jelölte. – XII. 29: Bocskai István fejed. meghalt (lehetséges, hogy kancellárja, Kátay Mihály, akiről azt mondotta, hogy betegségének „főauctora vagy köztársa”, megmérgezte; Kátayt a hajdúk fölkoncolták). – A ~ pusztításai →tatárdúlás méretűek, egykorú összeírás szerint Borsod vm-ben 2997 adóköteles házból 337; Nyitrán 17.909-ből 3692; Pozsonyban 11.860-ból 3542, Szabolcsban 3998-ból 161; Szatmárban [melynek lakossága 1593: (becslés szerint) 34–37.000 fő] 1037-ből 599; Zemplénben 10.293-ból 3304 maradt. A ~ fő haszonélvezője az ang. Levantei Keresk. Társ. volt, mely a velencei kereskedőket kiiktatva közvetlenül szállíthatta a K-i árukat Angliába. 88

Szalay László: Erdély és a Porta. Pest, 1853. – Századok 1900:309. (Angyal Dávid: Erdély pol. érintkezése Angliával); 1982. (Nagy László: Erdély a ~ban) – Erdély tört. I:522. (Erdély a ~ban) – Szentirmai Imre: M. hadiszervezet a 15 é. tör. háború idején. 1593–1608. Esztergom, 1908. – Uő: M. csapatnemek a 15 é. tör. háború idején. 1593–1608. Uo., 1909. – Szegő Pál: Végváraink szervezete a tör. betelepedésétől a ~ kezdetéig (1541–1593). Bp., 1911. – Csillag Mária: Esztergom tört-e a 15 é. tör. háború alatt. Uo., 1916. –  Bánlaky József: A m. nemz. hadtört. 14. köt. A tör. hatalom hanyatlása. 1567–1604. 15. köt. Bocskay István, Báthory Gábor [!] és Bethlen Gábor időszaka 1604–26. Bp., 1940. – Ember Győző: Az újkori m. közigazg. tört-e Mohácstól a török kiűzéséig. Uo., 1946. – RMK 17. sz. 1. köt. A ~, Bocskay és Báthory Gábor korának költészete. S.a.r. Bisztray Gyula és mások. Uo., 1959. – MTK II:412. – Hadtört. Közlemények 1988:551. (Fodor Vera: Ang. tudósítás Eger ostromáról és a mezőkeresztesi csatáról); 1991:3. sz. (Kelenik József: A kézi lőfegyverek jelentősége a hadügyi forr. kibontakozásában. A cs. hadsereg fegyverzetének jellege Mo-on a ~ éveiben) – Aetas 1991:106. (Várkonyi Gábor: A konstantinápolyi ang. pol. a ~ időszakában. Edward Barton ang. portai követ jelentései Konstantinápolyból 1593–1597) – Tört. Szle 1996. (Pálffy Géza: A tör. elleni védelmi rendszer szervezetének tört-e a kezdetektől a 18. sz. elejéig. – Fons 1997:1. sz. (Pálffy Géza: A rabkeresk. és rabtartás gyakorlata és szokásai a 16–17. sz. török–m. határ mentén (Az oszmán–m. végvári szokásjog tört-éhez); 2002:1/3. sz. (Sahin-Tóth Péter: A velencei m. marhaexport válsága a 16–17. sz. fordulóján egy fr. forrás tükrében)

tizenötéves háború, hosszú háború, 1591. aug.-1606. nov. 11.: a Habsburg és az Oszmán birodalom háborúja Magyarország teljes meghódításáért. - A ~ 1591. VIII: Hasszán pasa boszniai beglerbég Sziszek (Zágráb vm.) környéki és Erdődy Tamás gr. horvát bán (1583-95) boszniai portyázó, határvidéki harcaival kezdődött. - 1592. IV: Hasszán beglerbég elfoglalta Bihácsot (Bosznia), VII. 19: Petrinja (Zágráb vm.) mellett megverte Erdődy bán seregét. - 1593. IV. 12: a horvát-szlavón rendek zágrábi gyűlésén kiderült, hogy 1591 óta a tör. 26 várat foglalt el és 35.000 lakost hurcolt rabságba. VI. 13: Hasszán pasa kb. 22.000 fős sereggel megkezdte Sziszek ostromát, VI. 22: a fölmentő had seregét szétszórták (egyesek innen számították a ~t). VIII. elején III. Murád szultán (ur. 1574-95) hadat üzent (Habsburg) Rudolfnak (ur. 1572-1608). VIII. 26: a Porta megparancsolta Báthori Zsigmond fejed-nek (ur. 1581-99, 1601-02), hogy csatlakozzon a királyi Mo. ellen vonuló tör. sereghez. IX. 27: Szinán pasa nagyvezír seregével Eszéknél (Baranya vm.) átkelt a Dráván. Báthori fejed. törökellenes szöv-et ajánlva követet küldött Rudolfhoz, XIII. Kelemen p-hoz, I. (Tudor) Erzsébet ang. kirnőhöz (ur. 1558-1603), eredménytelenül. Szinán pasa X. 6: elfoglalta Veszprémet. A vár sp. és ném. őrsége titkos kapun megszökött, de a tör. észrevette és fölkoncolta őket. X. 10: Ormándy Péter várkapitány föladta Palotát (Veszprém vm.), a kivonuló őrséget a tör. fölkoncolta, a megmenekült Ormándyt a haditörvényszék bebörtönözte. X. 28: gr. Ferdinand Hardegg győri várkapitány a kir. csapatokkal megkezdte Székesfehérvár ostromát, XI. 3: Pálffy Miklós br. (†1600. IV. 23) katonái Pákozdnál (Fejér vm.) legyőzték a Székesfehérvár fölmentésére küldött törököket, a vár ostromát Hardegg mégis abbahagyta. XI. 11: a kir. csapatok Romhánynál (Nógrád vm.) megverték a törököket. XI. 21. →Balassi Bálint parancsnoklásával bevették Divényt (Nógrád vm.). XI. 27: Füleket (Nógrád vm.) tör. őrsége 2 napi ostrom után föladta, XI-XII: a hadjáratban a Nógrád vm. Szécsényt, Bujákot, Kékkőt, Somoskőt, Hollókőt, a honti Drégelyt és Palánkot, a gömöri Ajnácskőt visszafoglalták. XIII. Kelemen p. diplomáciája →Keresztény Liga néven a sp. és osztr. Habsburgok, Toszkána nagyhg-e és Ferrara hg-e részvételével törökellenes szöv-et szervezett. - 1594. II. közepén Erdély a Portától való elszakadás és a kirsággal kötendő szöv. mellett döntött. III. 10: Pálffy Miklós br. Nógrád várát, III. 22: Zrínyi György gr. Berzencét, III. 24: Csurgót, III. 26. u. Babócsát (mind Somogy vm.) visszafoglalta a töröktől. IV: Palatics György lugosi bán a hódoltsági délszlávokból szervezett csapatokat a tör. ellen. V. 1: Tura (Pest vm.) mellett Hasszán budai pasa seregét a Forgách Simon br. vezette nemesi hadak szétverték. V. 4-VI. 29: (Habsburg) Mátyás főhg. a 35.000 fős kir. sereggel eredménytelenül ostromolta Esztergom várát (amit a tör. sereg jövetele hírére abbahagytak). V. 12: a tordai ogy-en elhatározták, Erdély csak akkor szakít a Portával, ha Buda ismét m. birtok. V. 30: Esztergom ostrománál V. 19: megsebesült és sebeibe belehalt Balassi Bálint költő. VI. 11: a gyulafehérvári ogy. a fejed. fenyegetésére sem volt hajlandó (biztosíték nélkül) a Portával szembefordulni (ezt VII. 1: és 11: is megerősítette). VII. 13: Szinán pasa elfoglalta Tatát. VII. 15: serege Győr vára alá érkezett, amelyet gr. Hardegg parancsnok kb. 6000 fős, többségében ném. és ol. őrsége védett. Szinán nagyvezír fia, Mehmed pasa (v. budai beglerbég), elfoglalta Szentmártont (Pannonhalma, Győr vm.). - Nyáron a Husztnál (Máramaros vm.) betört tatár sereg Debrecen, Kecskemét, Győr vidékéig pusztított. VII. végén Báthori Zsigmond lemondott a fejedségről, amit unokaöccsére, Báthori Boldizsárra ruházott, de VIII. 8: visszavette. VIII. elején Miksa főhg., a szlavóniai sereg parancsnoka visszafoglalta Petrinját és Sziszeket. VIII. 17: Kolozsvárt az ogy. megszavazta a Portától való elszakadást, de nem iktatta törv-be. VIII. 28: Báthori Zsigmond elfogatta az ellenzéki erdélyi urakat, 10 főt kivégeztetett, a többiektől elvette vagyonukat. VIII. 29: a tör. Győr elleni rohama elől Mátyás főhg. a fölmentő sereggel visszavonult. Szinán 2 és fél havi ostroma után IX. 29: Hardegg gr. feladta Győr várát; ezért a haditörvényszék halálra ítélte (Bécsben 1595. VI. 16: lefejezték). IX: a boszniai pasa bevette Petrinját és Sziszeket. - X. 5: Báthori Zsigmond fejed., (Vitéz) Mihály havasalföldi (1593-1601) és Áron Tiranul moldvai vajda (1592-95) csatlakozott a Keresztény Ligához. Szinán nagyvezír abbahagyta Komárom ostromát, mert X. 7-24: több mint 8000 tör. pusztult el tífuszban. X. 11: Karl Mansfeld gr. lett a m. sereg főparancsnoka (Mátyás főhg. névleges fővezér maradt). X. 20. k. Mehmed beglerbég elfoglalta Pápát, Áron vajda erdélyi segítséggel kiverte a törököt Moldvából. XIII. Kelemen 10.000 zsoldost küldött segítségül a mo-i hadszíntérre. - 1595. I. 28: Báthori Zsigmond fejed. és Rudolf kir. különbéke kizárásával szöv-et kötött, abba Moldvát és Havasalföldet is bevonták. (E szerint Báthori Erdélyben és a Partiumban kir. hűbéresként uralkodhat, férfiágának kihaltával fejedsége visszaszáll a koronára; Zsigmond fejed. rangot, a fenséges címet s Habsburg Mária Krisztiernát kapta feleségül, valamint ígéretet egymás kölcsönös segítésére a tör. ellen. IV. 16: az erdélyi ogy. a Portától való elszakadást törv-be foglalta, a Rudolffal kötött szerződést ratifikálta; kimondta a kat., a lutheránus, a kálvinista és az unitárius vallás szabadságát, bizonyos helyekre megengedte a jezsuiták betelepítését; a városokban élő nemesek is háborús terheket viseljenek; a székely nemesek ne adhassák magukat jobbágyságra; jóváhagyta az ellenzék 1594: történt kiirtását). V. 20: szerződésben Mihály vajda elismerte Báthorit hűbérurának; a fejed. katonai segítséget ígért. Báthori Jászvásárt elfogatta a törökkel egyezkedő Áron moldvai vajdát, helyébe Stefan Rázvánt ültette, aki VI. 3: hűbérurának ismerte el Báthorit. VI. 29: kb. 60-80.000 fős kir. sereg gr. Karl Mansfeld generális fővezérsége alatt Komáromnál átkelt a Duna jobb partjára; VII. 1: Esztergomot körülzárva megkezdte a vár ostromát. VIII. 4: szétverte az Esztergom fölmentésére érkezett Hasszán budai pasa seregét. Mansfeld VIII: vérhasban meghalt, Mátyás főhg. vette át a fővezérséget. VIII. 18: a Borbély György vezette erdélyi csapatok bevették Lippát (Temes vm.); VIII. 23: Szinán nagyvezír elfoglalta Bukarestet. IX. 3: Esztergomot Kara Ali bég föladta a kir. seregnek. IX: visszavették a töröktől Visegrádot, Vácot és Zsámbékot. IX. 15: a feketehalmi (Brassó szék) ogy. biztosította annak a kb. 25.000 hadbaszállt közszékelynek a szabadságot, akik részt vesznek a törökellenes hadjáratban. X. 17: Miksa főhg. serege Miskolc felől érkezve átkelt a Tiszán és körülzárta Szolnokot, de XI. elején a vár ostromát abbahagyta. X. 18: az erdélyi és havasalföldi csapatok háromnapos ostrom után elfoglalták a töröktől Tergovistyét (Havasalföld). X. 22: a Borbély György vez. erdélyi csapatok elfoglalták Jenő várát (Zaránd vm.), X. 29: a havasalföldi csapatokkal együtt Gyurgyevónál megverték Szinán nagyvezír hadát, XI: visszavívták Aradot, Világost és még 10 erődített helyet a temesvári vilajetben. XI-XII: Pálffy Miklós br. esztergomi kapitány Buda környéke m. lakosságát Esztergom és (Érsek)Újvár környékére telepítette. XII. 13: a gyulafehérvári ogy. visszavonta a székely jobbágyoknak IX. 15: ogy-en megadott szabadságot. - 1596. I-II: a közszékelyek a jobbágyság visszaállítása elleni fegyveres védekezését a Bocskai István (1557-1606) vezette erdélyi nemesség a „véres farsang” tömeges kivégzéseivel leverte; ezután megkezdődött a székelyek csoportos kivándorlása Moldvába és Havasalföldre. Tavasszal a tatárok elpusztították a Maros-Körös közének falvait. Sikertelen ostrom után, V. 11: Lippa (Arad vm.) alól a tör., VI. 10: Temesvár alól Báthori Zsigmond elvonult. IX. 3: Miksa főhg. 2 heti ostrom után bevette Hatvant, a lakosság nagy részét megölték, a sereg visszavonult Vácra. III. Mehmed szultán (ur. 1595-1603) seregével Eger alá érkezett, melynek őrsége Nyáry Pál kapitány és a főtisztek ellenére föladta a várat, amit Miksa főhg. seregével tétlenül szemlélt. X. 26-28: Miksa főhg. és Báthori Zsigmond katonái háromnapos harc után - a ~ legnagyobb ütközetében - csatát vesztettek Mezőkeresztesnél (Borsod vm.), mivel a megszaladt tör. üldözése helyett a zsodosok az elhagyott tábort kezdték fosztogatni, a visszacsapó törökök szétverték őket. Ekkor a tör. sereg csak Szabolcs vm-ben 106 falut dúlt föl, és kb. 10.000 rabot hajtott el. X. végére a törökök megszervezték 3. mo-i vilajetüket, az egri beglerbéggel. - 1597. III. 21: Pálffy Miklós br. visszavívta Tatát. V. 1: Báthori Zsigmond visszaállította a gyulafehérvári r.k. ppséget (→Náprági Demeter). VIII. 20: a kir. hadak visszafoglalták Pápát (az ostromkor tífuszjárvány tört ki). Győr várának IX. 9: megkezdett ostromát X. 3:  eredmény nélkül abbahagyták. IX. 12: a tör. újra elfoglalta Tatát. X. 6: Pálffy Miklós br. megfutamította a Nógrádot ostromló tör. hadat. X. 17-27: Temesvár eredménytelen ostroma után a Jósika István vezette erdélyi csapatok elvonultak. A tatárok 2x pusztították végig Pest vm-t, átmenetileg csak a 3 khász város (Cegléd, Kecskemét és Nagykőrös) maradt lakott hely. XII. 23: Báthori Zsigmond és Rudolf kir. titokban megegyezett (Erdélyért a kir. Oppeln és Ratibor sziléziai hgségeket s évjáradékot ígért). - 1598. III. 23: a gyulafehérvári ogy. tudomásul vette Báthori Zsigmond lemondását és Erdély átadását. III. 29: a Pálffy Miklós br. és Adolf Schwarzenberg br. vezérelte cs. és kir. csapatok visszavívták Győrt. IV. 8: az erdélyi ogy. fölesküdött Rudolf kir. hűségére. IV. 18: Báthoriné Mária Krisztierna Rudolf utasítására átvette Erdély kormányzását, amit V. 1: Miksa főhg-nek kellett átadnia, Giorgo Basta tábornok kassai főkapitányt adta mellé. VI. 9: Mihály vajda hűséget esküdött Rudolfnak. VII. 6: Bárczy András karánsebesi bán az erdélyi csapatokkal Lugosnál szétverte Szulejmán temesvári pasa csapatait. VII-VIII: a cs. és kir. csapatok visszavették Tatát, Gesztest (Komárom vm.), Veszprémet, Palotát és Nagyvázsonyt (Veszprém vm.), ezekkel a dunántúli végvárrendszert kiegészítették. VIII. 21: Báthori Zsigmond Oppelnből (Szilézia) váratlanul visszatért Kolozsvárra; a szászsebesi ogy. VIII. 22: visszafogadta fejed-nek, VIII. 28: Tordán választási föltételeket fogadtattak el vele. IX. 15. k. Szaturdzsi Mehmed pasa, kb. 50.000 fővel megindult Erdély ellen, IX. 18: a dévai ogy. békét kérő küldöttséget küldött hozzá. A tör. elfoglalta Csanádot, Nagylakot és Aradot, X. 3- XI. 3: eredménytelenül ostromolta Váradot, X. 5- XI. 3: a kir. sereg Budát. A tör. és a ném. sereg dúlásai miatt 1598: a kir. Mo-on 160.000 adózó portából 66.000 maradt; 1598-99: országos marhavész is pusztított. - 1599. II: a Szeged környékén telelő tatár hadak Pestnél átkeltek a Dunán, dunántúli pusztításuk s felvidéki portyázásuk után Sajóvámosnál (Borsod vm.) legyőzték a kir. csapatokat. III. 21: a medgyesi ogy-en Báthori Zsigmond ismét lemondott a fejedségről, a rendek III. 29: somlyai Báthori András bíb-t választották fejed-mé (ur. III. 29-XI. 3.). IV. 6: Báthori Zsigmond és Rudolf újabb egyezkedése után V. 7: Rudolf kir. közölte Báthori Andrással, hogy nem adja át neki Erdélyt. V. 9: Pálffy Miklós br. meglepetésszerűen elfoglalta Székesfehérvár városát, de a várat nem tudta bevenni. V: Báthori bíb. békeköveteket küldött a Portára és a hódoltsági tör. parancsnokokhoz. VI. közepén Báthori Zsigmond Erdélyből Lengyo-ba távozott. VI. 20: Pálffy Miklós br. fölfogadott hajdúi és naszádosai Tolna melletti rajtaütéssel hatalmas zsákmányt szereztek és többezer törököt megöltek. VI. 26: Mihály vajda Tergovistyén hűséget fogadott Báthori András fejed-nek. VI. végén a hajdúk átkeltek a Dráván, elfoglalták Valpót (Verőce vm.), fölgyújtották az eszéki hidat. VIII. elején a Buda melletti Felhévizen a hajdúk elfogták és Bécsbe küldték Szulejmán budai pasát. A Porta Erdély régi státusának visszaállításáért Lippát és Jenőt követelte. VIII. 21: p. követ érkezett Gyulafehérvárra, hogy Báthori Andrást megtartsa a törökellenes táborban. IX. 23: a bíb. fejed. hűtlenség vádjával megidézte Bocskai István volt váradi kapitányt, aki megmaradt Rudolf hűségében. X. 4: a prágai Udvari Tanács pénzsegélyt ígért az Erdély megtámadására készülő Mihály vajdának, aki az elégedetlen székelyek között a szabadság ígéretével toboroztatott Báthori András ellen. Báthori X. 21: ált. hadfölkelést hirdetett. X. 28: Mihály vajda Sellenberknél (Szeben szék) legyőzte Báthori András hadait (36.000 fős seregének 1/3-a székelyekből állt). X: a hajdúk Szendrőnél (Borsod vm.) szétverték a törököket, nagy zsákmányt ejtettek. X. 31: Mihály vajda bevonult Gyulafehérvárra. XI. 3: Báthori András fejed-et menekülés közben Csíkszentdomokosnál egy székely agyonverte. Rudolf kir. nevében Mihály vajda visszaadta a kézdiszéki közszékelyek szabadságjogait (XI. 28: az udvarhelyszékiekét, 1600. III. 7: a csík-, gyergyó- és kászonszékiekét), XI. 20: Gyulafehérvárt mint Rudolf erdélyi helytartója ogy-t tartott. XI. 26: Rudolf fölszólította a bihari birtokaira visszavonult Bocskai Istvánt, hogy Erdélyben képviselje érdekeit. - Becslés szerint 1600: Mo. lakossága kb. 3.100.000 fő (a királyi Mo. kb. 115.000 km² kb. 1.500.000 lakossal, ebből Horvát-Szlavóno. kb. 25.000 km² kb. 300.000 lakossal; az Erdélyi Fejedség kb. 85-90.000 km² kb. 750.000 lakossal; a török hódoltság kb. 110-120.000 km² kb. 8-900.000 lakossal) - 1600. II. 9: Báthori Zsigmond lemondásait semmisnek mondva, a maga hűségére hívta Erdély rendjeit. Mihály vajda visszautasította Rudolf kir. Erdélyt átvenni kívánó küldötteit, IV. elején leváltotta kancellárát, Náprági Demeter pp-öt, aki száműzöttként Mo-ra menekült. V: Mihály vajda megtámadta Moldvát, Chozimnál legyőzte Movila Jeremiás moldvai vajda (1595-1600, 1600-06) seregét, fiát, Petraskut hagyta Moldvában helytartónak. E hadjárat alatt Mihály vajda fővezére, Székely Mózes (1550 k.-1603) Lengyelo-ban megállapodott Báthori Zsigmonddal visszatérésében. Pápán a vár kb. 1500 fr. zsoldosa a fizetetlenség miatt föllázadt; Maróthy Mihály várkapitányt s a vele tartó m-okat bebörtönözve, 100.000 aranyért fölajánlották a várat a törököknek; az átadást a fölvonult kir. sereg megakadályozta. VIII. 9: a föllázadt zsoldosok kitörtek a kir. csapatok ostromgyűrűjéből; egy részük tör. zsoldba állt. VIII. végén Ibrahim nagyvezír Babócsa (Somogy vm.), Kiskomárom (Zala vm.) után VIII-X. 20: ostrommal bevette Kanizsa (Zala vm.) várát, ennek közp-jával megszervezte a 4. mo-i vilajetet. (A várat föladó Georg Paradeiser kapitányt haditörvényszéki ítélet után Bécsben 1601. X. 19: lefejezték.) IX. 2: a Tordára gyűlt nemesek fölkelésre szólították Erdélyt Mihály vajda ellen, vezérük Csáky István. IX. 10: a nemesek hívására gr. Giorgio Basta (1550-1607) kassai főkapitány 6000 zsoldossal bevonult Erdélybe. IX. közepén egy lengy. sereg Zamoyski kancellár vezetésével betört Moldvába; Báthori megbízásából Székely Mózes Erdélybe indult Lengyo-ból Mihály vajda ellen. IX. 18: az egyesült erdélyi és kir. seregek Miriszlónál (Alsó-Fehér vm.) legyőzték Mihály vajda csapatait. IX. 20: Basta bevonult Gyulafehérvárra. X. 5: a nemesek távozásra szólították föl Mihály vajdát, aki 2 napon belül megkezdte az elvonulást. X. 7: Székely Mózes 7000 emberrel csatlakozott a nemesek tordai táborához. A lengy. sereg X. 15: a Szeret folyó mellett legyőzte Mihály vajda moldvai seregét (fia, Petrasku Erdélybe menekült), X. 20: Ploesti mellett a vajda csapatát, Mihály Bécsbe, majd Prágába menekült. XI. 25: Lécfalván (Háromszék) az ogy. a közszékelyeket ismét jobbágysorba vetette; Bocskai Istvánt Báthori-pártisága miatt, birtokait elkobozva, a fejedségből száműzte. Mo-on és Erdélyben pestis pusztított, a mo-i urak ellen, hogy vagyonukat megszerezzék a Felvidéken sorozatos hűtlenségi pereket indítottak. - 1601. II: Mihály vajda Bécsből Báthori Zsigmond ellen szervezkedett, aki III. 24: Moldván át visszatért Erdélybe. IV. 3: Kolozsvárt ismét fejed-mé választották; hívei elfogatták Mihály vajda embereit; néhányat meggyilkoltak. Mihály vajda és Basta egyesítetett erői VIII. 3: Goroszlónál (Szilágy vm.) csatát nyertek, Báthori Moldvába, Székely Mózes a törökhöz menekült. VIII. 19: Basta megölette Mihály vajdát, rémuralma elől az erdélyi nemesség egy csoportja a hódoltságba menekült. IX. 6: Brassó kaput nyitott a visszatért Báthori fejed. előtt. IX. 9-20: a kir. sereg visszafoglalta Székesfehérvárt. IX. 10-XI. 17: Habsburg Ferdinánd főhg. kb. 28.000 fővel eredménytelenül ostromolta Kanizsa várát. X. 2: Báthori átvette az erdélyi fejedségét megerősítő szultáni athnámét. X. 9-24: csatasorozat végén Sárrét (Fejér vm.) mellett a kir. sereg szétverte Hasszán nagyvezír hadát. XI. 1: Nagydemeternél (Beszterce szék) Rákóczi Lajos, Basta kapitánya, hajdúival szétverte Székely Mózes hadát. XII. 31: Báthori fejed. biztosította a közszékelyek szabadságát és visszaállította a székek önkormányzatát. - 1602. I. 20: Rudolf kinevezte Basta generálist az Erdélyben összevont cs. hadak főparancsnokának. II. 2-24: Basta a Báthorinak hódolt Besztercét ostrommal bevette. III. 2: Rudolf kir. Basta közvetítésével Oppelnt, Ratibort és évjáradékot ajánlott Erdély átadásáért. IV: Hasszán nagyvezír eredménytelenül ostromolta Simontornyát (Tolna vm.). Rudolf a Prágába rendelt Bocskai Istvánt internálta, s csak az év végén engedte haza. V. elején Budánál egy hajdú csapat elfogta Ali pasát, Kanizsa volt parancsnokát. V. végén gr. Hermann Rossworm generális lett a mo-i hadak fővezére. VII. 2: a Báthori seregét vezető Székely Mózest Tövisnél (Alsó-Fehér vm.) Basta hada legyőzte. VII. 26: Báthori Zsigmond végleg távozott Erdélyből (ezután Cseho-ban élt, Rudolf kegydíjából). VII. 12-29: Hasszán nagyvezír 70.000 fővel ostrommal bevette Székesfehérvárt. (A várat az olasz gr. Giovanni Isolano ezr. 500 ném. és 300 m. katonával védte; a fogságba került Wathay Ferenc m. csapatparancsnokot 1606: váltották ki.) X. elején Mátyás főhg. és Russworm gr. kb. 20-25.000 fővel a Margitsziget fölött erődített tábort és hajóhidat épített, X. 6: elfoglalta Pestet, Buda ostromát XI. 9: abbahagyta. X. 14-XI: 3: Hasszán nagyvezír 20.000 fővel eredménytelenül próbálta bevenni Pestet. Ősszel Basta generális megsarcolta az erdélyi városokat (Brassó 80.000, Kolozsvár 70.000 Ft-ot fizetett). XII. 10: a gyulafehérvári ogy. a katonai rablások megakadályozására pénzt és élelmiszert ajánlott Bastának, bár a rossz termés és az állandó háború miatti éhínség következtében a városokban makkból sütött kenyeret, néhol állítólag emberhúst ettek, a Székelyföldön emberek vonták az ekét (az volt a „Basta szekere”); pestisjárvány dúlt (pl. Segesvárt 2000-en haltak meg; a városokban a holttestek az utcán hevertek). A kir. kincstár átlag 50 havi zsolddal tartozott a végvári katonaságnak. A szalvatoriánus és mariánus ferenceseknek Mo. egész ter-én együttesen 32 tagja volt 8 rendházban: Szakolcán, Gyöngyösön, (Jász)Berényben és (Csík)Somlyón, ill. Pozsonyban, Nagyszombatban, Sopronban és Varasdon. - 1603. I. 15: a gyulafehérvári ogy-en Rudolf kir. biztosai bejelentették: átvették Erdély kormányzását; Erdély törv-eire nem esküsznek, nem ismerik el az ogy. törv-hozási jogát; a rendek hűséget esküdtek a kir-nak. VIII. Kelemen p. fölszólította Rudolfot, állítsa helyre Erdélyben a r.k. vallás egyeduralmát. II. 28: a kolozsvári ogy. követsége kérte Rudolftól a vallásszabadság kimondását, Erdély jogainak megerősítését, a hivatalokban m-ok alkalmazását és Miksa főhg. kormányzói kinevezését. III. 10: Illésházy István gr-ot (1540-1609) hűtlenség hamis vádjával fej- és jószágvesztésre ítélték (Lengyelo-ba menekült). Tavasszal Székely Mózes szultáni athnámét kapott az erdélyi fejedségre, Bektás pasa temesvári beglerbég támogatásával, IV. elején Karánsebest és Lugost (Temes vm.) bevette, V. elején D-Erdélyben tábori ogy-en kikiáltották fejed-mé (ur. V. 4. k.-VII. 17.). V. 9: Gyulafehérvár megnyitotta kapuit; a jezsuitákat elkergették, tp-ukat és ktorukat földúlták. V. végén Basta erdélyi főparancsnok csapataival visszahúzódott a Partiumba; Radu havasalföldi vajda (1602-11) katonákat küldött Bastának. VI. 8: Kolozsvár kaput nyitott Székely Mózesnek, VII-ig Segesvár kivételével a többi város is meghódolt. VII. 17: Radu Brassó mellett tönkreverte Székely Mózes fejed. főként nemesekből álló seregét. IX. 5: a dévai ogy-en a biztosok Erdély pusztulásáért a rendeket okolták, Basta kimondta: a nemességnek vagyona negyedét pénzen kell megváltania; a Székely Mózes mellett elesettek és a dévai ogy-ről távolmaradottak vagyonát hűtlenség címén lefoglalta; a hűtlennek nyilvánított városokban csak a r.k. vallást engedélyezte, önkormányzatukat eltörölte s több tízezer Ft sarcot fizettetett velük; IX. 14: a cs. biztosokkal együtt javasolta Rudolfnak: Erdélyt betelepítéssel és kedvezményekkel németesítse el. Vagyonuk megszerzéséért - hűtlenség vádjával - nemesek és polgárok tucatjait végeztette ki; rémuralmának eredénye az 1608-ig elhúzódó éhínség. IX. 17-XI. 10: a Rossworm vezette kir. sereg eredménytelenül ostromolta Budát, XI. 20: visszafoglalta Hatvant. A tör-ök a perzsa háború (1603-12) kétfrontos csatározásai miatt (X. 21: Abbász perzsa sah visszavívta a törököktől Tebrizt, a tör-ök 1604: ezen a fronton 5 tart-t vesztettek) I. Ahmed (ur. 1603-17) a mo-i háborút  mielőbb befejezni kívánta. - 1604. I. 6: gr. Belgiojoso kassai főkapitány a kassai Szt Erzsébet-tp-ot elvette a lutheránusoktól és a kat-oknak adta. I. 12: a medgyesi ogy-en közölték a kir. rendeletet: minden „nemzetnek” 2-2 követet kell küldenie a pozsonyi ogy-re. I. 20: Rudolf polg. biztosokból kormányzótanácsot állított Erdély élére, részletesen szabályozta teendőiket. I. 25: a kolozsvári ogy-en a rendek hálát adtak Bastának, hogy megkegyelmezett nekik, a dévai ogy-en megjelentek javaik negyedét, a meg nem jelentek felét tartoztak pénzben megváltani. II. 12: Basta az ogy-en lázadással vádolt és elfogott urakból 3-at és egy hajdúkapitányt ítélet nélkül fölakasztatott, többen pénzért megválthatták életüket. 965.000 Ft sarcot fizettetett Brassóval és a Barcaság szász polgáraival. III. elején Bocskai István a Porta hozzájárulását kérte az erdélyi fejedség megszerzéséhez, amit IV. 1: megkapott. IV. 7. Basta Erdély kirablása után az Esztergom körüli sereg főparancsnoka lett. VI. 5: Nagybányán az erdélyi  ogy. a fizetetlen cs-kir. zsoldosok kielégítéséről tárgyalt. VI: a hódoltságban bujdosó erdélyiek szultáni athnámét kaptak: választott fejed-üket a tör. katonákkal fogja segíteni a kir. ellen. VII. 2: Rudolf 2 kivétellel visszaadta Bocskai birtokait, akinek VIII: a Porta hozzájárulásával Bethlen Gábor (1580-1629) fölajánlotta az erdélyi fejedséget. IX. elején kielégítésük után a cs. zsoldosok kivonultak Erdélyből. IX. 5: Pestet a ném. zsoldosok ellenállás nélkül átadták a törököknek, IX. elején Vácot és Hatvant is. IX. 14: Temesvár mellett a kir. hajdúk szétverték a bujdosók egyik csapatát, akik azt az álhírt terjesztették, hogy Bocskai és Bethlen levelezése a kir. hajdúk kezébe került. IX. 19-X. 13: a nagyvezír eredménytelenül ostromolta Esztergomot. IX. 28: Bocskait gr. Belgiojoso kassai főkapitány magához rendelte, aki IX. 29: követeket küldött a hajdúkapitányokhoz, hogy megnyerje őket. X. 2: Ciprian Concini váradi alkapitány elfoglalta Bocskai várát, Szentjobbot (Bihar vm.), de X. 3-5: Kerekitől (Bihar vm.) elkergették (ettől számítható Bocskai szabharca). X. 10: Lőcse polgárai elűzték Pethe Márton kir. helytartót és katonáit, akik a lutheránus tp-ot a kat-oknak akarták adni. X. 14: Belgiojoso gr. csapataival megindult Bocskai ellen, seregének 5 hajdúkapitánya ,,az körösztínsígnek, az mi országunknak s ídes hazánknak” megoltalmazására Bocskaihoz pártolt, akinek csapata X. 15: Pezzen ezr-nek Álmosd és Diószeg közt menetelő hadoszlopát szétverte, Belgiojoso serege maradványával Várad várába menekült. X. 16: Bocskai bevonult Debrecenbe. Bártfa, Eperjes, Kassa, Kisszeben és Lőcse sz. kir. városok tanácsa elhatározta, hogy prot. vallásgyakorlatát erővel is megvédi. IX. 23: Belgiojoso gr. csapataival, mivel Kassa nem engedte be, „alig 50 emberrel bírt Szepesvárba eljutni”. X: Bocskaihoz pártolt Szendrő, Putnok és Krasznahorka őrsége, X. 29: Kálló (az első kir. vár, kapitánya: Káthay Mihály), X. 30: Kassa. X. 31: Lippai Balázs és Németi Balázs hajdúkapitányok kiáltványban szólították föl a bányavárosokat a csatlakozásra, melyek az →ötvárossal együtt  XI: elején Bocskai mellé álltak; a Garamig portyázó hajdúcsapatok szökött jobbágyokkal gyarapodtak. XI. 11: Bocskai bevonult Kassára, mely főhadiszállása majd székhelye. XI 12: a felső-mo-i rendek kassai gyűlése pénzt és katonát szavazott meg a háború folytatására. XI. 20: Bocskai átvette a Porta által küldött erdélyi fejed. jelvényeket. XI. 17: Osgyánnál (Gömör vm.), XI. 25-28: Edelénynél (Borsod vm.) Basta kir. serege megverte Bocskai hajdúcsapatát. XII. 3-6: Kassa sikertelen ostroma után téli szállásra Eperjesre vonult. XII. 12: Bocskai szabharcához való csatlakozásra hívta Erdély rendjeit. - 1605. I. 5: a pozsonyi ogy-en csak 5 vm. és az alsó-mo-i városok követei jelentek meg. I. 6: Bocskai (Bastával való titkos levelezés vádjával) kivégeztette Lippai Balázs hajdúkapitányt, I. 22: erdélyi csapatainak fővezére, Gyulaffy László elfoglalta Szatmár várát. II. elején Bocskai szövetkezett Movila Jeremiás moldvai vajdával, aki katonákat küldött erdélyi harcaihoz. II. 16: kiáltványban biztosította a közszékelyek szabadságát. II. 21: Marosszeredán (Maros szék), a vm. nemesek és a székelyek fejedelmükké választották. A hajdúsereg főkapitánya Rhédei Ferenc, a vm. hadakat is magában foglaló teljes seregé Homonnai Drugeth Bálint. A száműzetésből hazatért Illésházy István csatlakozott Bocskaihoz. II-III: Basta ellentámadása összeomlott, Bocskai hadai Érsekújvár-Léva vonaláig birtokolták a Felvidéket. III. elején a fölkelt m. rendek kiáltványa tudatta Eu. nemeseivel, hogy Rudolf cs-kir. törvénytelen és zsarnoki uralma kényszerítette fölkelésre őket. IV. 7. Basta kb. 10.000 fős seregével Eperjesről Pozsonyba vonult. IV. 20: Szerencsen a fölkelt rendek ogy-e Bocskait Mo. fejed-évé választotta. V. 5: Nagyszombat (Pozsony vm.) kaput nyitott Bocskai serege előtt, mely Pozsonynál átkelt a Dunántúlra, V. végéig a Muraközig hódoltatták a vidéket. V. 8: a (maros)vásárhelyi, majd a kelementelki (Maros szék) ogy. a kir-párti szászok ellen katonákat küldött. A hajdúk Alsó-Au-ban, Morvao-ban és Sziléziában portyáztak. VI. 4: Rudolf katonai segítséget kérő követei Spo-ból, a Vatikánból, a Ném. Birod-ból és Angliából eredmény nélkül tértek vissza, a kir. tárgyaló biztosokat küldött Bocskaihoz. VI. 6 -28: Németi Gergely hajdúi eredménytelenül ostromolták Sopront, de Basta csapatai elűzték őket, sőt megszállták a Dunántúl Ny-i szegélyét is. VII. 19: Kassán Bocskai fejed. átadta békeföltételeit a kir. biztosainak. VII. 25: meghalt ecsedi Báthori István országbíró, a birtokait öröklő somlyai Báthori Gábor egyesítette a két Báthori-ág roppant vagyonát. VIII. 5: Tergovistyén Bocskai megbízottai szövetséget kötöttek Radul havasalföldi vajdával. VIII. 29-X. 17: Homonnai Drugeth Bálint m. és tör. hadakkal (Érsek)Újvárt ostrommal bevette, az ostromlottakkal együtt megakadályozta, hogy oda a tör. szövetséges csapat is bevonulhasson. IX. 9: Segesvár elfoglalásával a szászok ellenállását megtörték, Erdély Bocskainak hódolt, IX. 14: a medgyesi ogy-en beiktatták a fejed. székbe. X. 3: a Bocskait segítő tör. had elfoglalta Esztergomot. X: gr. Johann Tilly cs. ezr. elfoglalta Körmendet és Szombathelyt (Vas vm.). Németi Gergely, Bocskai hadvezére Szigetvár környékére vonult vissza. XI. 11: Lalla Mehmed nagyvezír Pesten, a szultán nevében Mo. kir-ának címezve kir. koronát adott Bocskainak, aki azt ajándékul, nem felségjelvényként fogadta el. XI. 24: a fölkelt rendek ogy-e Korponáról (Hont vm.) a béketárgyalásra megbízottakat küldött Bécsbe. XII. 12: Bocskai fejed. nemesítette és Dorog, Hadház, Kálló, Nánás, Sima, Vámospércs és Vid ter-én (Szabolcs vm.) letelepítette 9254 gyalogos hajdúját. - 1606. I. 9: a Bécsben kezdett béketárgyalásokon a kir-t Forgách Ferenc nyitrai pp. képviselte; I. 15-VII. 24. közötti fegyverszünetben állapodtak meg. Ez év elején Verancsics Faustus csanádi pp. jelentése szerint Mo-ban legföljebb 300 kat. pap és szerz. élt, többségük Horváto-ban. II. 9: a béketárgyalásokon megegyeztek a föltételekben. III. 22: több mint egyéves körülzárás után a cs. őrség föladta Tokaj várát. IV. 24: a kassai ogy-en módosították a megegyezés szövegét, V. 20: Mátyás főhg. a kat. egyh. romlását jelentő kassai ogy. kívánságra hivatkozva, III. (Habsburg) Fülöp (ur. 1598-1621) sp. kir-tól katonákat, a p-tól pénzsegélyt kért, eredménytelenül. VI. 7: Rákóczi Zsigmond, Bocskai erdélyi kormányzója fölszámolta az elégedetlen székelyek mozgalmát. VI. 7- VII. 23: Bécsben Illésházy István br. és Rudolf kir. biztosai megegyeztek (→bécsi béke). VII. 29: Mátyás főhg. a prágai nunciushoz írt levelében a kat. egyházra sérelmes békéért a felelősséget  - segítségük elmaradása miatt - a p-ra és a sp. kir-ra hárította. VIII. 6: Rudolf Prágában, VIII. 17: Bocskai Kassán megerősítette a bécsi békét, IX. 2: Szoboszlóra (Szabolcs vm.) telepítette Halasi Fekete Péter kapitány és 7 százados lovas hajdúit. IX. 24: Rudolf kir. büntetlenséget biztosított a fölkelésben résztvetteknek; kinyilvánította, hogy Erdély és a Partium Bocskai férfiágának kihaltával sem szállnak vissza a koronára, hogy Bocskai és törv-es fiutódai birtokolhatják Bereg, Szatmár, Szabolcs és Ugocsa vm-ket, Kálló, Szatmár és Tokaj várát minden tartozékával (Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokkal). X. 29-XI. 11: Zsitvatorokban (Komárom vm.) Illésházy István br. (Bocskai), Ernst Molart (Rudolf), Ali budai pasa (I. Ahmed szultán) megbízottjai 20 évre szóló békeszerződést írtak alá (→zsitvatoroki béke), mely a tényleges viszonyokat szabályozva nyugalmat előlegezve lezárta a ~t. XI. 22: Várad várát a cs. őrség föladta Bocskai megbízottainak. XII. 23: Bocskai a kassai ogy-en megerősítette annak határozatait: a vallásgyakorlat a falvakban is szabad, törölték ,,a katolikus vallás sérelme nélkül” megkötést; a nádort régi jogaival válasszák; a jezsuiták nem tartózkodhatnak az országban ; a tisztségeket a nádor a magyar tanáccsal egyetértésben ossza; a Dunántúlon sem lehetnek ném. parancsnokok; Bocskai birtokadományait az ogy. vizsgálja fölül; Mo. és Erdély között örökös szövetség jöjjön létre; Erdély küldjön követeket a mo-i ogy-re. XII. 17: Bocskai végrendeletében az idegen kir-lyal szemben az erdélyi nemz. fejedség fönntartását ajánlotta; a fejedségben utódának Homonnai Drugeth Bálintot jelölte. XII. 29: Bocskai István fejed. meghalt (lehetséges, hogy kancellárja, Kátay Mihály, akiről azt mondotta, hogy betegségének „főauctora vagy köztársa”, megmérgezte; Kátayt a hajdúk fölkoncolták). - A ~ pusztításai →tatárdúlás méretűek, egykorú összeírás szerint Borsod vm-ben 2997 adóköteles házból 337; Nyitrán 17.909-ből 3692; Pozsonyban 11.860-ból 3542, Szabolcsban 3998-ból 161; Szatmárban [melynek lakossága 1593: (becslés szerint) 34-37.000 fő] 1037-ből 599; Zemplénben 10.293-ból 3304 maradt. A ~ fő haszonélvezője az ang. Levantei Keresk. Társ. volt, mely a velencei kereskedőket kiiktatva közvetlenül szállíthatta a K-i árukat Angliába. 88

Szalay László: Erdély és a Porta. Pest, 1853. - Századok 1900:309. (Angyal Dávid: Erdély pol. érintkezése Angliával); 1982. (Nagy László: Erdély a ~ban) - Erdély tört. I:522. (Erdély a ~ban) - Szentirmai Imre: M. hadiszervezet a 15 é. tör. háború idején. 1593-1608. Esztergom, 1908. - Uő: M. csapatnemek a 15 é. tör. háború idején. 1593-1608. Uo., 1909. - Szegő Pál: Végváraink szervezete a tör. betelepedésétől a ~ kezdetéig (1541-1593). Bp., 1911. - Csillag Mária: Esztergom tört-e a 15 é. tör. háború alatt. Uo., 1916. -  Bánlaky József: A m. nemz. hadtört. 14. köt. A tör. hatalom hanyatlása. 1567-1604. 15. köt. Bocskay István, Báthory Gábor [!] és Bethlen Gábor időszaka 1604-26. Bp., 1940. - Ember Győző: Az újkori m. közigazg. tört-e Mohácstól a török kiűzéséig. Uo., 1946. - RMK 17. sz. 1. köt. A ~, Bocskay és Báthory Gábor korának költészete. S.a.r. Bisztray Gyula és mások. Uo., 1959. - MTK II:412. - Hadtört. Közlemények 1988:551. (Fodor Vera: Ang. tudósítás Eger ostromáról és a mezőkeresztesi csatáról); 1991:3. sz. (Kelenik József: A kézi lőfegyverek jelentősége a hadügyi forr. kibontakozásában. A cs. hadsereg fegyverzetének jellege Mo-on a ~ éveiben) - Aetas 1991:106. (Várkonyi Gábor: A konstantinápolyi ang. pol. a ~ időszakában. Edward Barton ang. portai követ jelentései Konstantinápolyból 1593-1597) - Tört. Szle 1996. (Pálffy Géza: A tör. elleni védelmi rendszer szervezetének tört-e a kezdetektől a 18. sz. elejéig. - Fons 1997:1. sz. (Pálffy Géza: A rabkeresk. és rabtartás gyakorlata és szokásai a 16-17. sz. török-m. határ mentén (Az oszmán-m. végvári szokásjog tört-éhez); 2002:1/3. sz. (Sahin-Tóth Péter: A velencei m. marhaexport válsága a 16-17. sz. fordulóján egy fr. forrás tükrében)